Untitled Document
Óvodai kapacitásbővítés

A 2008. szeptember 9.-én lapjuk 9. oldalán „Tározóvita szatmári módra” címmel megjelent cikkhez szeretnék olvasói levél keretében néhány gondolatot hozzátenni. A cikkben Kárpáti Tibor a körzet országgyűlési képviselője bejelentette, hogy a víztározó által érintett gazdák egy részének ellenállása miatt nagy valószínűséggel nem épül meg a Szamos-Kraszna közi víztározó.

Agyő Szamos-Kraszna közi víztározó?!


Kicsit lehangoltan olvastam a Kelet-Magyarország keddi számában Kárpáti Tibor országgyűlési képviselő nyilatkozatát, mely szerint a leendő tározó területén gazdálkodók egy része megpróbálja megakadályozni a víztározó megépítését. Azért voltam szomorú, mert úgy érzem hat éves munkánk vész kárba. Hat éve dolgoznak a víztározó megépítésén vízügyes szakemberek, országgyűlési képviselők, polgármesterek és sokan mások. Előszedtem a tározó építéssel kapcsolatos papírjaimat, és ezekből kiderül, hogy az első tájékoztatót 2002. március 6.-án tartották a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai Mátészalkán. Ezt követően az érintett településeken,  (Mátészalka, Kocsord, Győrtelek, Tunyogmatolcs, Szamoskér, Szamosszeg, Nagydobos, Ópályi ) lakossági fórumokat szerveztek a vízügy szakemberei. (Ópályiban 2003. március 3-án.) Megismerve a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésének (VTT) koncepcióját, kezdeményeztem az érintett települések polgármestereinél a település vezetők közös fellépését a tározó megépítése mellett, de olyan feltételekkel, hogy az itt lakók ne áldozatai, hanem haszonélvezői legyenek a terv megvalósításának. Talán mi írtuk le először, hogy a VTT ne csak egy "víztározó megépítése" legyen, hanem a vidék, a táj, településeink lakossága érdekeit figyelembe vevő komplex vidékfejlesztési program. A levelet megírtuk és elküldtük az illetékes minisztériumoknak és az akkori miniszterelnöknek. Kértük településeinken a "szennyvízhálózat teljes kiépítését, a meglevő szennyvíztisztító telepek kapacitásbővítését, a belvízelvezető rendszerek rekonstrukcióját, utak, járdák burkolását, kerékpár utak létesítését, mezőgazdasági feltáró utak építését Kocsord, Szamosszeg, Szamoskér, Ópályi és Mátészalka települések között, a tározó területén vízborítást bíró ültetvények telepítésének támogatását, az egyszeri legalább 30 Ft/m2 kártalanítást, és későbbi kárenyhítést, vad menekítő dombokat a tározón belül, a földnyerő helyek halastóvá alakítását és a víztározó egyes részeinek érzékeny természeti területté nyilvánítását az uniós támogatások elnyerése érdekében." Mindezeket a lakossági fórumokon és más megbeszéléseken, egyeztetéseken elhangzottak alapján kértük. Úgy gondoltuk, hogy az ország árvízi biztonsága érdekében amit kérünk, azt jogosan kérjük. 2004-ben a parlament törvényt alkotott a VTT-ről. Hol voltak abban az időben  a gazdák? Miért nem mondták el akkor véleményeiket, kifogásaikat, hátha tudta volna valaki orvosolni kérésüket. Számtalan fórumon hallottuk nem korlátozzák a szántóföldi növénytermesztést, ha pedig az elárasztás kárt okoz azt teljes mértékben megtéríti az állam. Azt gondolom, a tavalyi 6000 Ft-os kukorica ár kicsit megszédítette őket, és az utolsó pillanatban akarnak nemet mondani a településeink életében százévente egyszer jelentkező példátlan fejlődési lehetőségre.

A természet egyszer már lemodellezte a Szamos-Kraszna közi víztározót. Az 1970-es árvíz mindenféle lakossági egyeztetés nélkül jött a Tiszán és a Szamoson, sőt a gátakat áttörve, megkerülve  a Szamos és a Kraszna között is. A tervezett tározó területén összefüggő vízfelület volt, katonai motorcsónakokkal mentették az erdőből az őzeket. Szamosszeg nagy részét elöntötte a víz, lakóit ki kellett telepíteni,  ennek és a védekezésnek szemtanúja és segítője voltam 21 évesen. Most az a gát is megépülne amit akkor hevenyészetten igyekeztünk  felhúzni és útját állni az áradatnak. Az ár elvonult, néhány hét alatt a belvíz is  eltűnt a szántóföldekről. Ősszel már újra szántottak, vetettek a mai tározó területén. A gazdák helyében nyitottabb lennék a párbeszédre, és jobban mérlegre tenném a tározó megépítése melletti és az ellene számba vehető érveket.


Ópályi, 2008. szeptember 10.


                                                                                 Erdélyi Miklós
                                                                     Ópályi Község  polgármestere